Gondolatok az iskolakezdéshez
"Az iskolába lépéstől hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a gyerek számára az a fő tevékenységi forma, melynek minősége közvetlenül alakítja iskolai karrierjét, távlataiban pedig egész személyiségfejlődését, életpályáját. Sokan úgy vélik, hogy a gyermek sorsa eldől már az iskolába lépés első hónapjaiban, s a kialakult helyzeten igen nehéz változtatni a későbbiek során.
Valójában mi függ a sikeres iskolakezdéstől? Milyen szerepet kap a teljesítmény?
Szinte valamennyi gyermekben közös a vágy, hogy jól tanuljanak. Ehhez társul az a bizakodás, hogy ennek meg is tudnak felelni, tehát az iskolába lépéskor még rendelkeznek kellő önbizalommal, optimizmussal is a tanuláshoz. A pedagógus-gyermek viszony minősége alapvetően meghatározza a gyerek tanuláshoz való viszonyát. Ahhoz azonban, hogy ez a viszony harmonikusan alakuljon, az szükséges, hogy a gyermek magatartása és teljesítménye megfeleljen a pedagógus elvárásainak.
A kezdeti teljesítményzavarok - nehézkes, ügyetlen mozgás testnevelési órán, maszatos rajzok, göcsörtös, szálkás írás, csúnya füzetek, tájékozódási hiányosságok, s talán ezekből következően nyugtalan, hipermotilis viselkedés, vagy túlzott félénkség, szorongás - akkor is jól érzékelhetővé válnak a gyermek és társai számára, ha a pedagógus a legnagyobb tapintattal kezeli azokat. A teljesítményzavarokkal küzdő gyermek igen korán tapasztalni kényszerül, hogy nem tudja úgy vagy annyi idő alatt megoldani a feladatokat, mint társai. Ha nem is kap elmarasztalást, természetesen nem is dicsérheti a pedagógus. A kezdeti bizakodása még több-kevesebb ideig fennmarad és próbálkozik, de lemaradása egyre nyilvánvalóbbá válik.
Mivel a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nem tudnak vagy csak részben tudnak eleget tenni az általános iskolai követelményeknek, az eredetileg "csak" teljesítményproblémáikhoz rendszerint viselkedési zavarok is kapcsolódnak. Az a mindennapi tapasztalat, hogy nem tud úgy teljesíteni, mint társai, szükségszerűen juttatja el ezeket a gyerekeket az alacsony önértékeléshez, az önbizalomvesztéshez.
Ily módon tehát az iskolakezdés sikeressége vagy sikertelensége sokkal több területre lehet kihatással, mint az iskolai tanulás megszerettetése, az iskolai karrier alakulása; a személyiségfejlődés - önértékelés, igénynívó, szociabilitás - minősége is ennek függvényében, ettől meghatározott módon alakul.
Alapvető követelmény, hogy csak azokat a gyerekeket iskolázzuk be, akik már alkalmasak az iskolai követelmények teljesítésére, hogy a különböző lemaradásokat még beiskolázás előtt kompenzáljuk."(Porkolábné Balogh Katalin, 1988) Nagyon fontos tehát a megelőzés, prevenció, a hiányosságok, problémák felismerése és a gyermek megsegítése az iskolás évek előtt, az óvodáskorban. Ezzel tehetünk legtöbbet gyermekeinkért, a sikeres és örömteli iskolás évekért.
Forrás:
Porkolábné Balogh, K. (1988). A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók fejlődése, a tanulási nehézségek korai felismerésének lehetőségei, a fejlesztés perspektívái Porkolábné Balogh, K., Iskolapszichológia, (1‒2.o.), Tankönyvkiadó, Budapest
Miben segíthet a fejlesztőpedagógus?
Hogyan segíthetek gyermekemnek, hogy megkönnyítsem számára az iskolakezdés nehézségeit?
Ehhez jó, ha a szülő is tudja, milyen képességek azok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ez az átmenet zökkenőmentes és örömteli legyen. Már az óvodában alakul a gyermek feladat-és szabálytudata, ami képessé teszi cselekvései irányítására. Kialakul szándékos és tudatos figyelme, emlékezete, összpontosítani tud a feladatokra. Fontos, hogy beszéde tiszta legyen, szókincse pedig gazdag. Tudnia kell tájékozódni a saját testén, és a térben (testséma, téri tájékozódás). Ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról, környezetéről, gondolkodásának megfelelő fejlettségűnek kell lennie (pl: képes legyen ok-okozati összefüggések megértésére, összehasonlításra). Szükséges, hogy ismerje a térbeli viszonyokat jelentő névutókat: alatt, felett, mellett, illetve a kisebb-nagyobb, magasabb-alacsonyabb, hosszabb-rövidebb, kevesebb-több fogalmát. Mindezek mellett szükséges, hogy kézügyessége megfelelő szintű legyen, ami a későbbi írás alapja lesz, hiszen nagyon sok esetben a legnagyobb problémát a finommotorika fejletlensége és a szem-kéz koordináció kialakulásának késése okozza. Fontos az is, hogy iskolás korra kialakuljon a kéz és a láb dominanciája is!
Miben segíthet a fejlesztőpedagógus?
Először is a fejlesztőpedagógus feladata az ép értelmű, ép intellektusú gyermekek megsegítése, akiknél az írás, olvasás és számoláshoz szükséges részképességek, funkciók lemaradása, deficitje igazolódik. A fejlesztőpedagógus az általa felvehető tesztekkel, vizsgálati eljárásokkal egyénileg fölméri a gyermekeket, és egyénre szabott, egyéni fejlesztési tervet készítve, kis csoportban (3-5fő), szükség esetén egyénileg fejleszti a gyermekeket. Játékosan, sok mozgással, az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve. Mindenképpen fontos, hogy ha bármilyen problémát észlel a szülő, a gyermekkel foglalkozó pedagógus, ne késlekedjen, mert a fejlesztés hatékonyságát növeli, ha időben sikerül elkezdeni a hiányok pótlását.
Már óvodáskorban is lehetnek figyelmeztető jelek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Pl: Ha a gyermek óvodás korban nem szívesen rajzol, kuszák a rajzai, túl görcsösen fogja a ceruzát, ügyetlen az apróbb játékokkal való tevékenységben, nem tud cipőt kötni. Ha beszédfejlődésében elmaradás mutatkozik, megkésve kezd beszélni, beszédhibás, nem érti meg az utasításokat, gyakran visszakérdez. Ha verseket, meséket nehezen jegyez meg. Előre jelezheti a problémát az is, ha nem egyértelműen jobb-vagy balkezes, ha mindkét kezét váltva használja. Ha nehezen ismeri fel a téri irányokat, bizonytalan az alak, forma, nagyság, szín felismerésében.